Szélvédőmosó folyadékok (ScreenWash) - gyakran ismételt kérdések 

Cégünk, a Jász-Plasztik Kft több éves múlttal rendelkezik a szélvédőmosó gyártásának és fejlesztésének területein. Ez idő alatt szerzett tapasztalatnak köszönhetően állított cégünk össze egy rövid ismertetőt a téli szélvédőmosó folyadékok, és a fagyálló hűtőfolyadékok felhasználását illetően. 

A szélvédőmosó folyadék, és fagyálló hűtőfolyadék minőségével, és felhasználásával kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdések:
 

Ráfagy a szélvédőmosó a szélvédőre
 

Eltekintve a probléma néhány lehetséges, de valószínűtlen okától (például rosszul mixelt keverék magas víztartalommal, stb…), a folyadékfagyásnak két fő oka van, amelyek általában hatnak egymásra:

  1. Hőleadás/Hőelvezetés a szélvédőről: Széles körben ismert, és mindenki első kézből megtapasztalta már, hogy a hideg észlelése intenzívebb, amikor a szél fúj. A levegő fújása felgyorsítja a hőleadást a melegebb tárgyról - a környezeti levegő hőmérséklete és a melegebb tárgy hőmérséklete kiegyenlítődik. A hűtési sebesség arányos az áramlási sebességgel - minél gyorsabban fúj a szél (minél gyorsabban haladsz), annál gyorsabban egyenlítődik ki a hőmérséklet.
  2. Az etanol magas illékonysága A szélvédőmosó folyadékokhoz használt alapvető fagyálló összetevő az etanol (legalábbis Európában). Az etanolnak alacsonyabb a fagyáspontja, mint a víznek, de gyúlékony és illékony is. A víz gőznyomása normál hőmérsékleten 2330 Pa, míg az etanolé 5600 Pa. Ebből következik, hogy az etanol körülbelül 2,5-ször több gőzt termel, mint a víz. Ezért az etanol gyorsabban eltűnik a szélvédő felületéről. Nagyobb sebességnél az illékonyság különbsége még szignifikánsabb.

A fentiekből következik, hogy nagyobb sebességnél az etanol gyorsan párolog, a szélvédő hőmérséklete gyorsan lecsökken a környezeti hőmérsékletre, és ha a hőmérséklet 4 °C körül van, a szélvédőn jégkristályok alakulnak ki, még akkor is, ha új téli keverék van a szélvédőmosó rendszerben. Közép-Európa éghajlati viszonyait tekintve olyan mixet javaslunk, melyben az etanol nagy százalékban van jelen és a fagyáspont -30 ° C vagy annál alacsonyabb (pl. -40 ° C stb.). De az ilyen keverék még akkor sem lesz elegendő, ha nagy fagyás nagy sebességgel párosul.

 

Téli szélvédőmosó folyadék koncentrátumot töltöttem be és az éjszaka folyamán megdermedt 

A mosófolyadék tartály modern kialakítása általában nem teszi lehetővé a régi és az új töltések egyszerű összekeveredését, mivel ez alapvetően egy hosszú, keskeny cső, ahol még csak nem is láthatjuk, hogy mi található az alján. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az etanolt vízzel csak hidrogénkötések alapján keverik össze, a hatékonyság csökken a csökkenő hőmérséklettel. Ezért nem meglepő, hogy a koncentrátum még néhány óra elteltével sem lép reakcióba a tartályban lévő fagyott vízzel, és nem olvasztja fel a jeget. Továbbá meg kell jegyezni, hogy az etanol sűrűsége kisebb, mint a vízé (820 kg / m3-nél kevesebb), ezért az etanol lebeg a víz felszínén. Tehát a keverést még a gravitáció sem támogatja. Ezért könnyen megtörténhet, hogy a maradék nyári mosófolyadék megfagyott a körben az éjszaka folyamán, bár este téli koncentrátumot adtunk hozzá.

A magyarázat egyszerű - az alsó réteg (amely többnyire vizet tartalmaz) megdermedt, míg a felső réteg (többnyire etanol) folyékony (egy kis "összekötő" terület a keskeny csőben megakadályozza a kívánt etanol- víz keveredést). Elővigyázatosságból a nyári mosófolyadékot a téli szezon előtt téli mosófolyadékkal helyettesítse. A nyári folyadékot teljesen ki kell szívni, vagy a szélvédőre permetezni, és csak akkor lehet a mosófolyadék kört téli folyadékkal feltölteni.
 

 Megvettem a szélvédőmosó folyadékot -40 ° C-ra, de refraktométerrel csak -27 ° C-ot mértem 

A fagyáspont meghatározása refraktométerrel egy indirekt mérési módszer. Ebben az esetben nem mérjük közvetlenül a fagyáspontot, a tény az, hogy a törésmutatót mérjük (lásd Snell törvényét). Mivel ismerjük a törésmutató függését az alkohol / víz keverék koncentrációjától, továbbá tudjuk, hogy a fagyáspont függ a koncentrációtól, képesek vagyunk meghatározni a keverékek fagyáspontját (a szilárdulási hőmérsékletet) refraktométer alkalmazásával. A szélvédőmosó folyadék vizet, fő fagyásgátló összetevőt (alkoholt) és további összetevőket tartalmaz (például monoetilénglikol, propilénglikol vagy glicerin stb.). A fő fagyásgátló alkoholtartalmú összetevő általában a köv. alkoholok egyike:  izopropil-alkohol, etanol vagy a toxikus metanol. Európában leginkább az etanol a használatos. Vigyázat: az izopropanol + víz keverék és az etanol + víz elegy teljesen eltérő törésmutató függőséget mutat koncentráció esetén!

Így nemcsak azt kell ismernünk, amit mérünk, hanem azt is, amiket mérünk. Ezért szükséges a megfelelő refraktométer kiválasztása, hogy a későbbiekben a mérési eredmények ne legyenek kellemetlen meglepetések. Számos- szélvédőmosó folyadékok mérésére tervezett- refraktométer létezik különböző méretarányokkal. Sajnos vannak olyan széles körben használt refraktométerek, amelyeknek csak egy léptéke/skálája van a szélvédőmosó folyadékok mérésére. Bár kifejezetten sehol nem mondják ki, a skála többnyire egy izopropanol + víz elegyre van kalibrálva. Ez az oka annak, hogy néha hibás eredmények látnak napvilágot, amikor valaki nincs tudatában ennek a ténynek és megpróbál felmérést készíteni a piacon elérhető keverékekről.

A nem megfelelő refraktométer használatát a következő példa mutatja: ha etanol + víz elegyet mérünk izopropanol + víz elegyhez tervezett refraktométerrel (lásd a bal oldali képet) teljesen félrevezető eredményeket kapunk! -20 ° C-on mindkét keverék körülbelül azonos refrakciós indexet mutat. De amikor az etanol + víz keverékre tervezett skála/lépték -40 ° C-ot mutat, az izopropanol + víz keverékhez tervezett skála/lépték csak -25 ° C-ot! 

 

Refraktométer a szélvédőmosó folyadékok méréséhez (skálák az "ablaktörlő ikon" alatt)

 

 

A mosófolyadék megmarta a fényszóróimat 

Az etanolt Európában általában gabonából, cukorrépából vagy burgonyából állítják elő, a tengerentúlról behozott etanolt pedig gyakran cukornádból vagy kukoricából. Az etanolnak a műszaki felhasználás miatt denaturáltnak kell lennie. És ez a probléma! Sok denaturáló szer van - hivatalos és kifejezetten megengedett. Az általában felhasználtak, mint például az etilénglikol, az izopropanol, a bitrex / denatónium benzoát, nem okoznak semmiféle károsodást az autó semelyik részén. Ezzel szemben a kevésbé hivatalos, de gyakran olcsóbb denaturáló szerek (például aceton, metanol, keton, acetaldehid) képesek a fényszórókat megmarni. Polikarbonát (PC) vagy polimetil-metakrilát (PMMA), amelyek a járművek fényszóróinak fő szerkezeti anyagaként használatosak, sokkal hajlamosabbak ezeknek az anyagoknak a kimarására.

Amennyiben a nyári hónapokban is téli szélvédőmosó folyadékot használnak (magas alkoholtartalmú, pl. – 35 °C, vagy alatta), figyelembe kell venni, hogy a magas hőmérséklet és a közvetlen napsugárzás hatására felhevült fényszórók esetében ez a folyamat felgyorsulhat.

A fényszórók anyaga a legtartósabb átlátszó polimerek közé tartozik, mivel a legdurvább feltételeknek van kitéve (fény- és UV-sugárzásnak, hőterhelésnek, út só hatásának, mosófolyadékkal való mosás stb.). A fényszórók sérülése általában nem látható azonnal.

Tehát ha korábban rossz mosófolyadékot használt, a károsodás akkor is előfordulhat, ha már minőségi mosófolyadékot használ tiszta etanollal. Sajnos nem minden mosófolyadék csak tiszta etanolt tartalmaz. Kiegészíthetőek szag által felismerhető anyagokkal (aceton, acetaldehid), de felismerhető anyagokkal (metanol, egyes ketonok stb.) is.

 

A folyadékok tárolásával kapcsolatos információk 

A folyadékok előírásnak megfelelő tárolása egy igen sarkalatos pont. A nem megfelelő tárolásból igen sok probléma adódhat, melyek közül a leggyakoribbat az alábbiakban részletezzük.

Amennyiben egyszerre a szükségesnél nagyobb mennyiségű szélvédőmosó folyadékot vásárlunk, és nem kerül felhasználásra az összes mennyiség, a flakonban visszamaradt folyadékban minőségbeli változások következhetnek be. Ez a folyadék alkoholtartalmának csökkenését, és ebből adódóan magasabb kristályosodási pontot eredményez.

Igen fontos, hogy a felbontott szélvédőmosó folyadék kupakja rendesen zárjon. A nem megfelelő visszahelyezésből szintén a fentebb említett problémák adódhatnak a szélvédőmosó folyadék minőségét illetően.

 
Következtetés

Egész évben csak bevizsgált és márkás mosófolyadékokat használjon - mind a nyári, mind pedig-különösen- téli keverékek esetén. Nagyon fontos, hogy a vásárolt szélvédőmosó folyadék ne metanolból készüljön mert egészségkárosító hatása miatt.

A hosszú távú tapasztalattal rendelkező gyártók nem kísérleteznek a folyadék-összetétellel és csak kiváló minőségű, tisztított és megfelelően denaturált európai etanolt használnak. A cikkben szereplő információk tanácsot adnak a megfelelő mosófolyadék kiválasztásához, és megakadályozzák a különböző pletykák és "megbízható" információk terjesztését az autósok között.

 

Fagyálló hűtőfolyadékok - gyakran ismételt kérdések

 

Miért is kell hűtőfolyadék? Mi is a fagyálló hűtőfolyadék? 

 A motorban keletkező fölösleges hő elvezetésére a gyakorlatban lég- és vízhűtéses rendszereket alkalmaznak. Az évszakok váltakozása miatt télen a hőmérséklet 0 °C alá csökken, amikor a víz megfagy. A probléma megoldására a fagyálló hűtőfolyadékokban legnagyobb mennyiségben etilén-glikolt alkalmaznak, amely megfelelő dermedéspontot biztosít. 

 

Hűtőfolyadék cseréje, vagy utántöltése az ajánlott? 

Annak ellenére, hogy a dermedéspont megfelelő, 2-3 évente, az igénybevételtől függően, célszerű a fagyálló hűtőfolyadékot lecserélni. Amennyiben tavaly már lecseréltük, de a tágulási tartályban a folyadékszint nem éri el a megfelelő szintet, elég utántölteni a rendszert, lehetőleg azzal a fagyállóval, amivel feltöltöttük.

 

Melyik fagyállót válasszam? 

Először azt kell eldöntenünk, készre kevert folyadékot vagy koncentrátumot vásárolunk. A készre kevertek nagy előnye, hogy nem kell a keveréssel bíbelődni, -35 °C-ra vannak beállítva és többféle kiszerelésben kaphatóak. A másik lehetőség, a koncentrátum vásárlása, ahol a megadott hígítási táblázatnak megfelelően magunk állítjuk be a kívánt dermedéspontot. A keveréshez minden esetben ioncserélt vizet használjunk.

 

Amennyiben lehetőség van rá, ne keverjük egymással a különböző fagyállókat. Amikor nem cseréljük a teljes folyadékot, hanem csak rátöltünk, azt a típusú fagyállót válasszuk, amit a rendszer feltöltésénél. Sokszor csalóka lehet a folyadék színe, a piacon több színben találunk fagyállót és sokan szín alapján, esetleg megszokásból választanak. Jó tudni, hogy a szín nem határoz meg egyértelműen tulajdonságot, ezért ne ez alapján válasszunk. A színezéket elsősorban azért használják, hogy más folyadékoktól egyértelműen elkülöníthető legyen, illetve a tágulási tartályban a folyadékszint jobban látható legyen.
 

 A dermedéspont 

Amikor fagyállóról van szó, az első adat, amivel találkozunk, az a dermedéspont.

A legbiztosabb módszer a dermedéspont meghatározására, a laboratóriumi mérés, amikor a hűtőfolyadékot elkezdjük hűteni és közben hőmérővel mérjük a hőmérsékletet. A dermedéspont az az érték lesz, amikor megjelennek az első jégkristályok. Mivel az esetek többségében otthon nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök és alapanyagok, ezért legtöbbször az üzemanyagtöltő állomásokon használt refraktométeres mérésére hagyatkozunk.

Használata során a folyadékból a műszer tárgylemezére helyezünk egy cseppet (szobahőmérsékleten végezzük el a mérést), majd összecsukjuk, és a fény felé tartva leolvassuk a dermedéspontot. Az így kapott értéket a korábban említett okok miatt fenntartásokkal kell kezelni. A mérés az anyagok töréspont mutatóján alapszik.  Ebben az esetben is igaz, hogy az a mérőműszer alkalmas a pontos érték meghatározásához, amelyet etilén-glikol változására kalibrálták. Akárcsak a szélvédőmosó esetében, az alkoholra kalibrált mérőműszer az alkalmas.

 

Koncentrátum vagy -72 °C-os koncentrátum? 

A koncentrátum minden esetben tömény folyadékot jelent, amit csak hígítva szabad feltölteni, mivel a tömény 100 %-os fagyálló hűtőfolyadék koncentrátum deremdéspomtja -12,5 °C . A normál koncentrátumok, 1:1-ben történő egyszerű térfogatos hígítás esetén -35 °C-os dermedéspontot kapunk.

Fontos megjegyezni, hogy az etilén-glikolhoz vizet adagolva egy bizonyos határig csökken a dermedéspont, majd emelkedni kezd.

 

 

Reméljük ezekre a felmerülő kérdésekre megfelelő válasszal tudtunk szolgálni.